Nagyon hosszú ideig a GF 8XX sorozat kocsijai közlekedtek a 49-esen. Igen sok kocsi elö volt készitve a pótkocsi vontatására, mely természetesen a hegyi vonalakon szóba sem jött. Ezeknek a kocsiknak megerösitett hátsó ütközöjük volt, melynek közepén képezték ki a vonószerkezet helyét, valamint a pótkocsi fékjeinek és ajtajainak möködéséhez szükséges süritett levegö csatlakozásait.A legtöbb Fürst Garázsba tartozó kocsi vonóhorog nélkül közlekedett. A GF 847-es sokáig allandó kocsi volt a 49-esen. Száma 1958-ban GA 06-57-re változott.

A GF 847-es rendszámnak tragikus multja van. Korábban ezt a számot egy Rába Tr.3,5-ös viselte, mely Budapest egyik legsúlyosabb autóbuszbalesetét okozta.

A GF 8XX sorozatnak is voltak különleges tagjai. A GF 880-as pirosas szinü volt, oldalaira stilizált szárnyak voltak festve, ezért ez a kocsi volt a "szárnyas Ikarusz". GF 891-ig bordó, más jellegü szárnyakkal dekorált kocsik is az állományban voltak.

Az IK 60-as tipus szinte minden változata közlekedett a 49-esen. A képen látható IK 60 a különleges sorozatok egyike. Ugyan a fekete-fehér képen ez nem látható, de ez az autóbusz világoskék szinü volt a valóságban. Megfigyelhetök az aluminiumkeretes tolóablakok is. Talán 25-30 darab volt belölük forgalomban, mind a Fürst Garázs állományába tartózott a GF 9XX sorozatba számozva. Az 1958-as rendszámcserék során a GA 07-XX sorozatba számozták át a világoskék buszokat. Belsö berendezése is eltért a szokásostól - mindkét oldalon dupla ülesek voltak, igy az utasáramlás a keskeny folyosón nehézkes volt. A kocsi kárpitozása a szokásostól eltérö szürke szinü volt. Ezeket a kocsikat egészen a föjavitásig meghagyták eredeti formájukban. A föjavitás után már nem lehetett megkülönböztetni a többi IK 60-astól.

Elöfordultak más "ritkaságok" is a 49-esen. Idönként piros IK 60-asok tüntek fel - többnyire beugróként üzemzavar esetén. 1953 öszén egy sorozat piros IK 60-as került az FAÜ tulajdonába. Ezeket "török Ikarusz"-ként is emlegették, a mende-monda szerint török exportra készültek, de Magyarországon maradtak. A GF 7XX sorozatba számozták ezeket a kocsikat. Oldalukra a következöt festették fel:

"Ezt az autóbuszt a Kormányprogram keretében állitották forgalomba."

Az utazóközönséget zavarta a kocsik eltérö szine, ezért a kocsik elejét és hátsó 2 sarkát rövid idön belül kékre festették, majd fokozatosan az összes kocsit teljesen átfestették a szokásos kék szinre. Az alább látható GF 792-es számu IK 60-as valószinüleg eredetileg piros volt.

Az IK 60-asok eröforrása egy 6 hengeres, álló, vizhütéses, elökamrás 125 LE-s Diesel-motor volt, mely a Steyr gyártól vásárolt licenc alapján készült. A motor a vezetöfülke közepén helyezkedett el nyitható hö- és hangszigetelö burkolat alatt. A sebességváltó 4-fokozatu volt, de egyes sorozatok 5-fokozatu váltóval voltak felszerelve. Az elektromos hálozat 24 Voltos volt. Az ajtók süritett levegövel müködtek. Az ajtókat a gkv. kezelte 2 kézi szeleppel. Ezek a szelepek eredetileg a kormányoszlop mellett a müszerfal meghosszabbitott részén voltak, de sok föjavitott kocsin áthelyeztek öket a bal szélvédö bal kerettartójára a leszállást jelzö lámpa fölé.

A fékberendezés 2 körös légfék volt, a kerekeken dobfékkel. A kézifék huzalos müködésü volt, a hátsó kerekekre hatott és áttételen keresztül fokozta a gkv. kézi erejét.

Az összes IK 60-as a Budapesten akkor általános Trilex rendszerü kerekekkel volt felszerelve. Az alvázakat a Csepel Autógyár készitette az akkor használatos egységekkel.

Az IK 60-as a légféken kivül semmilyen szervoberendezéssel nem volt felszerelve, igy a gkv-t a kocsi vezetése fizikailag megterhelte.

Vissza
Az FAÜ tulajdonába került néhány csak elsö ajtóval és tetöcsomagtartóval rendelkezö IK 60-as is "Mávaut-szürke" szinben a GF 27X sorozatba számozva. A bal alsó képen egy ilyen autóbusz látható. A felvétel az egykori NDK-ban készült. Néhányszor ezek a kocsik is megfordultak a 49-esen beugróként a 22-esröl kölcsönözve. Ezeknek a kocsiknak is kékre festették az elejét és hátulját. 2 év FAÜ szolgálat után ezeket a jármüveket eladták. A jobb alsó képen egy a városi forgalomban szokatlan tetöre vezetö hágcsóval ellátott IK 60-as látható.
(M. Templin archivumából)
Az IK 60-as buszok késöbb az FAÜ és annak utóda, a BKV házi épitésü csuklós flottájának "alapanyagát" képezték. A csuklós-program kezdetén a jármü elsö részeként használták, majd késöbb az utánfutó-részt is IK-60-asokból készitették. Az utóbbi módon épült jármüvek harmonikusabb látványt nyujtottak, mert a kezdetben utánfutókká átépitett Tr. 5-ös buszok keresztmetszeti profilja valamint oldalablakai magassága láthatóan eltért az IK 60-as profiltól.